Simon története vol 2.

Calais

Út haza az ázott, mosolygós Simonkával.

Változnak az idők, változik a politika, és változik az EU is. Anglia távozni készül, és ez eléggé sok kavart okoz a kutyás világ berkein belül. Angela nagyon aggódott, hogy Simont sokkal nehezebb lesz kiutaztatni 2020 márciusában hozzánk, - amikor is tervezünk kimenni a Cruft's-ra. - Mint most, amikori állás szerint úgy nézett ki, hogy Október 31. dátummal lép életbe  Brexit. Így Október végén kellene kiutaznunk Simonért Calaisba, ahova Angela hozza nekünk és még jópár gazdinak a kutyusát. Meg hánytuk vetettük a dolgot, mert anyagilag sem volt Simon egy olcsó kutya, és ezt a pénzt kifizetni október végéig se volt éppen betervezve az idei büdzsébe. Már az Angliai út ára se volt kevesebb mint 500.000 forint. Amiben persze volt nyaralás is bőven, na de na, Simon árához képest ez az összeg ehhez smafu. 

Végül osztottam szoroztam, vállaltam pár alkalom plusz tolmácsolást és rá is bólintottam Angelánál, hogy jöhet az én fekete oroszlánom. Szuper 4 napos utat terveztünk el barátokkal Calais-ig. 2 közös családi barát jött velünk, Zoli és Feri. Zoli a vezetésbe is besegített, Feri pedig lelkesen nézte velem a netflixet a hátsó ülésen és társaságával emelte az utazás fényét. Szóval első este a cél a Német - Luxemburg határ volt, és ott alvás. Ez egészesen este 7ig teljesen rendben is ment, az autó is gyönyörűen működött, mígnem Dörmi - Igen ez a mi drágalátos kis fekete autónk neve - nem döntött úgy, hogy kiiírja, hogy az akkumulátor nem tölthető. Hát nem mondanám, hogy el voltunk ragadtatva. De nem akartunk este ezen aggódni, Dörmi aksija hatalmas, tudtuk hogy - illetve reméltük - hogy másnap elindul és találunk valami szervízt a Németeknél, ahol ránéznek az autóra és majd gyorsan roboghatunk is tovább Luxemburgba. 

Dörmike

Robi és Simon

Hát ugye... Ember tervez. Az első szervízben reggel megmondták, hogy sajnos ez generátor hiba, ki kell cserélni. De a mi fiatal Audinkhoz sehol nincs alkatrész. Majd hétfőn megcsinálják. Az összes többi szervíz 2 hetet mondott rá, az audi gyári szervíz pedig 1 hetet. Nekiláttam autó bérlő helyeket nézegetni, hol tudunk sosben nézni egy autót magunknak, míg a fiúkkal egeszen délután 4ig jártunk szervízről szervízre, hátha valaki bevállalja a kocsit, a Luxemburgi városnézés már úgyis ugrott. Végül az első szervízbe vissza mentünk, ott voltak a legkedvesebbek - Dörmi tiszteletére legyen mondva, egész pénteken elfurikázott minket, egyem a zuzáját, akarom mondani generátorát, hiaba ilyen én imadom ezt az autót. Ott egy feltétel volt, szerezzünk alkatrészt. Oké jó- szereztünk, bár az se volt könnyű, hétfő reggel mehettünk azért is. Két alkatrészt is kellett venni, mert nem tudták megállíptani hogy az alváz szám szerint melyik való a mi kocsinkba. Lényeg a lényeg, váltottunk egy tonna eurot, és megvettük őket. 

Simonka első éjszalája lakásban

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Feri szülei nagyon közel, kb. fél órára laktak a városkától, ahol dekkoltunk, így az édesapja eljött értünk, és náluk laktunk 4 szuper napot. Ettünk ittunk, dínom dánom volt, szuper jó hangulatban egy gyönyörű helyen. Simonért Ferivel és az édesapjával utaztunk el másnap, így kocsit se kellett bérelni. Hideg esős időben érkezett meg, Angela megsiratta, sírtam én is a boldogságtól, és kb mindentől. Amennyi mindent megtettem én ezért a kutyáért, hogy itt legyen. Na de mindegy is. Szóval Simonka jött, látott győzött és egy szuper bátor fiú volt. Minden érdekelte, mindenkivel kedves volt, lakas furcsa volt számára, de nem félt se a padlón, se a lépcsőn, se a kocsiban. Se sehol. Simonról tudni kell, hogy sosem hagyta el a kertjét, családi életet sosem élt. Parancsokat sosem tudott, így számára ez az élet nagyon új. Na de folyt köv legközelebb. Mára írtam eleget. :) 

Simon története Vol 1.

Tegnap éjjel megérkeztünk hosszú és fáradalmas 5 napos utunkról, amikor ugyanis elmentünk Simonért. Teljes nevén Wicani Simon Templer. Miért is csípődött ő be nekem? Miért akartam importálni ismét egy kutyát, ráadásul egy kant? Most elmesélem. - Azóta eltelt 3 hónap mire a végére értem ennek a posztnak, de sebaj. Türelem posztot terem :D

Mindig fontosnak tartottam a genetikai szűréseket, de nem akartam egyikhez sem görcsösen ragaszkodni. Úgy gondoltam, hogy nem lehet csak DM mentes kanokat használni minden esetben, kell ezt máshogy is, mert különben a genetikai állomány még jobban beszűkül, a collie fajta pedig így sem áll jól ezen a téren. Plusz továbbra is ami nekem a legeslegfontosabb az a karakter, az a bizonyos collie karakter, amit nem szeretnék elveszíteni. Félreértés ne essék, beteg kutyákat sem szeretnék tenyészteni. De abban a lila ködben voltam, hogy a kutyáimmal semmi gond nincs. Mindenre szüretek, megbízható állatorvosokkal, vese, csípő, t4,  tsh, mdr1, dm. Máj gond és allergia nem jellemző a kutyáinknál, ráadásul kiváló evők is. 1-1 érzékenyebb bőrű kutyánk van de ők sem nálunka tenyészetben. A szukáink kiváló anyák, sok sok tejjel, a kanjaink jól fedeznek, jó ösztönnel maguktól. Ekkor jött azonban a pofon, hogy egy tőlem származó kutyának colobomája lett. Nem is értettem hogyan, hiszen klinikai mentesek a kutyáim. Ennek a kutyusnak ráadásul annyira colobomas a szeme, hogy a fél szemére nem lát. Teljesen elkeseredtem. Utána kiderült még egy kölykömről, hogy ugyan közel sem ennyire súlyos, de szintén colobomás.

Elkezdtem nagyon beleásni magam a vonalakba és a témákba. Aztán jött a komoly arconcsapás hogy a legtöbb állatorvos észre sem veszi a colobomat, sőt a CEA-t sem. A CEA-nak egyébként 4 fokozata van. CEA0 - Ez a valódi klinikai mentes. Na ilyen igazabol kb nincs, nagyon kevés olyan collie van aki valóban klinikai mentes, a következő fokozat a CEA1 - az az a CH. A CH nem okoz látás problémát.

De ez gyönyörűen érthetően le van írva Dr. Eördögh Réka által, így akit mélyebben érdekel az alábbi linket mindent el tud a CEA-rol olvasni:

http://allatszemesz.hu/wp-content/uploads/2019/01/CEA.pdf

Ekkor úgy döntöttem, hogy Rékával az összes létező társban és saját tulajdonban lévő kutyám leszüretem. Hálistennek majdnem mindenki rendben van, akinek pedig van, neki mikroszkópikus van, így Réka is azt mondta hogy ésszel, de ne vegyük ki a tenyésztésből. Pláne hogy a kutya DM, MDR, HD mentes a karaktere pedig csodálatos.

Ezek után, hiába van rendben viszonylag az állományom erre a betegségre. Megijedtem. Félek attól, hogy a kutyák eredményei nem helyesek, akikkel fedeztetek. Félek attól, hogy újra fogok ezzel a problémával találkozni, így úgy döntöttem erre egy megoldás van. Behozok egy CEA genetikai mentes kant. Ez közel sem egyszerű, mert nem akartam csúnya kutyát venni. Egy árva kutyát tudtam, azóta tudok kettőt - Wicani Ruby Tigert - aki tetszik, és CEA genetikai mentes. Wicani Simon Templer volt a kiszemeltem. Minden egyes fotón tetszett, úgy döntöttem, kiutazok hozzá, és megnézem élőben.




Persze nem volt ám ez se olyan könnyű, mert Angela nem akarta Simont eladni. Mondta hogy egy azok közül a kutyái közül, aki öröklakó, és nagyon értékes számára, mert Simon a mai tudásunk szerint az egyik legegészségesebb collie Európában, és még gyönyörű is. Persze én nem adtam fel. Mondtam neki, hogy kiutazunk és beszélgessünk, nem utolsó sorban pedig a kutya karakterére is kíváncsi voltam, és hogy élőben hogyan is néz ki, fog-e úgyis tetszeni. Így hát hirtelen elhatározásból nyakunkba vettük Angliát, és Augusztusban kiutaztunk a Wicani Jamboree-ra. Sosem láttam még a vidéki Angliát, hát valami fantasztikus volt, imádtam a rövidke kirándulásunk minden percét, de az egészet mégiscsak a Wicani Jamboree és Simon aranyozta be. Simon egy végtelenül kedves bújós kutya volt. 7! kan kutyával élt együtt teljes békében. Mindenkivel kedves volt, és sokkal sokkal szebb volt mint a képeken. Én tudtam amikor megláttam, hogyha világokat kell megmozgatnom ez a kutya akkor is az enyém lesz. Angela hosszas beszélgetés után beleegyezet, hogyha sors úgy akarja enyém lesz. Szülessen tőle egy gyönyörű merle kan, ha ez megtörténik, hozhatjuk Simont.

A sors nekünk kedvezett, Simon nem sak egy merle kant, hanem rögtön 3-at is adott Angelának, így meg is egyeztünk, hogy Simon Október végén jön Magyarországra. :) Simon minden elvárásomat és elképzelésemet felülmúlta, azóta a falkánk büszke bátor és gyönyörű tagja, kanokkal jól kijön, nyugodtan lehet együtt a három pasi, egy morgás nincs. A lányokért rajong, engem pedig nagyon szeret. Még rengeteget kell tanulnia, főleg arról, hogyan éljen családi kutyaként, de egyenlőre egy panaszt nem tudok rá mondani. Imádom úgy ahogy van. Örökké hálás leszek Angelának, hogy egy ilyen kutyám lehet. Simon utazásával kapcsolatos kalandokról, beilleszkedéséről és tanulásáról még mesélek sokat a későbbiekben. Számomra hihetetlenül érdekes, hogy egy kutya hogyan változik kutyából, teljes értékű családtaggá, és hogyan ismeri meg a világot és a nagyobb nyitott világot. :)