Kutyás nyaralás Vol 2.

Úszóbrigád követ engem :)

Mindenkinek más nyaralás tetszik és élvezetes. Valaki túrázni szeret, valaki heverni egész nap a napon, valaki pedig városról városra járni a múzeumokat. Én a kutyást nyaralást szeretem a legjobban. Ők adnak egy keretet a napnak. :) Murteren mindig a Slanica Campingre járunk, immár lassan 12 éve. A camping árnyas, 2 percre van gyalog a tenger és a sátorhelytől is tökéletesen látszik. A Kornati nemzeti park közepén van, és a víz egyszerűen kristály tiszta.

Ilyenkor a napjaim szinte egytől egyig ugyanúgy telnek, de pont ettől lesz nekem annyira pihentető. A normális rohanós életben manager vagyok és üzletvezető millió stressz faktorral fűszerezve, sosem tudom mikor lesz vége a napnak - kivéve amikor kutyasulis nap van, mert az szent. Szóval ilyenkor reggel korán kelek, hiszen a kutyusoknak sétálni kell, Murter partján külön van erre sétáló út, így reggel felkerekedünk, és sétálunk két órát. Ilyenkor még senki nincs a parton, minden olyan csendes és nyugis, elképesztően élvezem. Amikor már jóformán lejártuk a körünket, a kutyák is kirohangálták magukat és elvégezték minden dolgukat, akkor megyünk fürödni. Egyszerűen imádják a vizet, ki - ki a maga módján, de mindegyik pacsál vagy fél órát velem. Amikor Kimba már többet rohangál a parton, mint úszkál a vízben, elindulunk vissza a campingbe, Yasha szúrós tekintete kíséretében, aki véleményem szerint még két órán át elüldögélt volna a vízben.

Őrző kutyák este 

Ezek után irány a bolt velük, hogy megvegyük a friss pékárut és zöldséget az aznapi reggelihez. A bolt előtt leültetem őket, - nem kötöm ki! - Csak olyan kutyát viszek, aki 100 %ig megbízhatóan helyben marad, illetve ha arrébb megy annak jó oka van. A boltban egyébként körülbelül 5 percet töltök, ez egy picike bolt és általában addig nyújtogatják a nyakukat, amíg meg nem látnak engem.

Ezek után visszasétálunk, és kidőlnek 1-2 órára. Miután meg volt a reggeli és én is olvastam egy kicsit, lemegyünk a sziklákhoz is úszkálni. Ezek után lemosom őket, a campingben külön van kutyafürdető.  - Végtelenül imádom, hogy ebben a campingben annyira de annyira gondolnak a kutyásokra. :) - Ezek után estig pihi és este még egy levezető másfél órás séta alvás előtt.

Windyke kipróbálta milyen vitorlázni

Ami fantasztikus dolog, hogy a kutyák pontosan tudják, hol a mi camping részünk határa. Amikor megérkezünk egy két órán át mondogatni kell a fiatalabb generációnak, de a régi rutinos ebzetek már pontosan tudják, merre és meddig lehet menni. A camping részünk nekik is szent és sosem végzik rá a dolgukat. Mindig jelzik, ha a szokásos sétákon kívül menniük kell. Ilyenkor odaállnak ahhoz a részhez ahol el szoktuk hagyni a sátorhelyet, és kb szugerálnak engem. Ha nem veszem észre rögtön dörmögnek is. Este felé viszont már jobban figyelni kell. Napközben teljesen békések, nem védik a mi kis ideiglenes otthonunkat. De sötétben már igen. Így olyankor fokozottan kell rájuk figyelni, vagy estére eltenni őket a ketrecbe. 

Masnika büszke nagyanyjaval, Yashaval. 

Egyik este viszont majdnem történt velünk egy tragédia. Örök hálám Yasha vonalának, hogy a stabilitását olyan szinten örökíti, hogy az valami elképesztő. Mint már mondtam, 12 éve járunk Murterre, 12!. Eddig sosem történt ilyesmi velünk. A camping bejáratától 10 méterre található Murter legnagyobb strandja. Oda mi sosem járunk, mert 1. oda kutya nem mehet, 2. annyian vannak mint a Heringek, és nekünk a camping sziklás partszakasza több mint elég. Na most ezen a strandon vízi koncert volt. Mindent hallottunk a sátorhelyünkön, kb dübörgött az egész camping, de főleg az eleje, ahol mi is voltunk. Amire viszont nem számítottunk, az a 10 perces, Augusztus 20.-i szintű tűzijáték, amit leadtak. Azonnal kapcsoltam és Kimbat magamhoz szorítottam, mert tudtam, hogy ő fél. Tudtam azt is, hogyha én ott vagyok nem fog elmenni, maximum pánikolva belem bújni. Így is lett. De nem volt egyszerű a dolog, mert Masni elrohant. A camping melletti terület kb. sivatag, a sötétben pedig nem tudom, hogy találhattuk volna meg. Robi elfutott utána. Közben azon imádkoztam, hogy Yasha és Windy ne rohanjon el, és ne kezdjen el pánikolni már csak a mi reakciónkat is látva, mert képtelen lettem volna több kutyát megfogni. 

Yasha persze hozta a formáját, leült és nézte a tűzijátékot, Windy pedig befekudt az asztal alá. Ennyi. Valami hihetetlen csoda folytán Masni viszont visszajött. Robi még sehol, de Masnika megjelent és belevágta magát az ölembe. Innentől két kutyát szorongattam. Hihetetlen szerencsém volt, hogy Masni ugyan elsőre megijedt, de nem pánikolt be, volt annyi lélekjelenléte, hogy visszafusson a tűzijáték irányába, hozzánk. Ez valami elképesztő csoda, nem is tudom mennyit kellett volna keresgélnünk őt, és csak remélem, hogy megtaláltuk volna. Ha nem abba bele se akarok gondolni. Ilyenkor végtelenül hálás vagyok a sorsnak a kutyáimért és a bizalmukért, és Yasháért, akinél stabilabb colliet egyszerűen nem ismerek. Lehet, hogy nem ő a legszebb skót a világon, de az biztos, hogy nekem megtestesíti azt, ami miatt collie a collie, és ami az én örökös harcom lesz ebben a fajtában. Köszönöm drága barátom! Köszönöm!