Simon története vol 2.

Calais

Út haza az ázott, mosolygós Simonkával.

Változnak az idők, változik a politika, és változik az EU is. Anglia távozni készül, és ez eléggé sok kavart okoz a kutyás világ berkein belül. Angela nagyon aggódott, hogy Simont sokkal nehezebb lesz kiutaztatni 2020 márciusában hozzánk, - amikor is tervezünk kimenni a Cruft's-ra. - Mint most, amikori állás szerint úgy nézett ki, hogy Október 31. dátummal lép életbe  Brexit. Így Október végén kellene kiutaznunk Simonért Calaisba, ahova Angela hozza nekünk és még jópár gazdinak a kutyusát. Meg hánytuk vetettük a dolgot, mert anyagilag sem volt Simon egy olcsó kutya, és ezt a pénzt kifizetni október végéig se volt éppen betervezve az idei büdzsébe. Már az Angliai út ára se volt kevesebb mint 500.000 forint. Amiben persze volt nyaralás is bőven, na de na, Simon árához képest ez az összeg ehhez smafu. 

Végül osztottam szoroztam, vállaltam pár alkalom plusz tolmácsolást és rá is bólintottam Angelánál, hogy jöhet az én fekete oroszlánom. Szuper 4 napos utat terveztünk el barátokkal Calais-ig. 2 közös családi barát jött velünk, Zoli és Feri. Zoli a vezetésbe is besegített, Feri pedig lelkesen nézte velem a netflixet a hátsó ülésen és társaságával emelte az utazás fényét. Szóval első este a cél a Német - Luxemburg határ volt, és ott alvás. Ez egészesen este 7ig teljesen rendben is ment, az autó is gyönyörűen működött, mígnem Dörmi - Igen ez a mi drágalátos kis fekete autónk neve - nem döntött úgy, hogy kiiírja, hogy az akkumulátor nem tölthető. Hát nem mondanám, hogy el voltunk ragadtatva. De nem akartunk este ezen aggódni, Dörmi aksija hatalmas, tudtuk hogy - illetve reméltük - hogy másnap elindul és találunk valami szervízt a Németeknél, ahol ránéznek az autóra és majd gyorsan roboghatunk is tovább Luxemburgba. 

Dörmike

Robi és Simon

Hát ugye... Ember tervez. Az első szervízben reggel megmondták, hogy sajnos ez generátor hiba, ki kell cserélni. De a mi fiatal Audinkhoz sehol nincs alkatrész. Majd hétfőn megcsinálják. Az összes többi szervíz 2 hetet mondott rá, az audi gyári szervíz pedig 1 hetet. Nekiláttam autó bérlő helyeket nézegetni, hol tudunk sosben nézni egy autót magunknak, míg a fiúkkal egeszen délután 4ig jártunk szervízről szervízre, hátha valaki bevállalja a kocsit, a Luxemburgi városnézés már úgyis ugrott. Végül az első szervízbe vissza mentünk, ott voltak a legkedvesebbek - Dörmi tiszteletére legyen mondva, egész pénteken elfurikázott minket, egyem a zuzáját, akarom mondani generátorát, hiaba ilyen én imadom ezt az autót. Ott egy feltétel volt, szerezzünk alkatrészt. Oké jó- szereztünk, bár az se volt könnyű, hétfő reggel mehettünk azért is. Két alkatrészt is kellett venni, mert nem tudták megállíptani hogy az alváz szám szerint melyik való a mi kocsinkba. Lényeg a lényeg, váltottunk egy tonna eurot, és megvettük őket. 

Simonka első éjszalája lakásban

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Feri szülei nagyon közel, kb. fél órára laktak a városkától, ahol dekkoltunk, így az édesapja eljött értünk, és náluk laktunk 4 szuper napot. Ettünk ittunk, dínom dánom volt, szuper jó hangulatban egy gyönyörű helyen. Simonért Ferivel és az édesapjával utaztunk el másnap, így kocsit se kellett bérelni. Hideg esős időben érkezett meg, Angela megsiratta, sírtam én is a boldogságtól, és kb mindentől. Amennyi mindent megtettem én ezért a kutyáért, hogy itt legyen. Na de mindegy is. Szóval Simonka jött, látott győzött és egy szuper bátor fiú volt. Minden érdekelte, mindenkivel kedves volt, lakas furcsa volt számára, de nem félt se a padlón, se a lépcsőn, se a kocsiban. Se sehol. Simonról tudni kell, hogy sosem hagyta el a kertjét, családi életet sosem élt. Parancsokat sosem tudott, így számára ez az élet nagyon új. Na de folyt köv legközelebb. Mára írtam eleget. :) 

Simon története Vol 1.

Tegnap éjjel megérkeztünk hosszú és fáradalmas 5 napos utunkról, amikor ugyanis elmentünk Simonért. Teljes nevén Wicani Simon Templer. Miért is csípődött ő be nekem? Miért akartam importálni ismét egy kutyát, ráadásul egy kant? Most elmesélem. - Azóta eltelt 3 hónap mire a végére értem ennek a posztnak, de sebaj. Türelem posztot terem :D

Mindig fontosnak tartottam a genetikai szűréseket, de nem akartam egyikhez sem görcsösen ragaszkodni. Úgy gondoltam, hogy nem lehet csak DM mentes kanokat használni minden esetben, kell ezt máshogy is, mert különben a genetikai állomány még jobban beszűkül, a collie fajta pedig így sem áll jól ezen a téren. Plusz továbbra is ami nekem a legeslegfontosabb az a karakter, az a bizonyos collie karakter, amit nem szeretnék elveszíteni. Félreértés ne essék, beteg kutyákat sem szeretnék tenyészteni. De abban a lila ködben voltam, hogy a kutyáimmal semmi gond nincs. Mindenre szüretek, megbízható állatorvosokkal, vese, csípő, t4,  tsh, mdr1, dm. Máj gond és allergia nem jellemző a kutyáinknál, ráadásul kiváló evők is. 1-1 érzékenyebb bőrű kutyánk van de ők sem nálunka tenyészetben. A szukáink kiváló anyák, sok sok tejjel, a kanjaink jól fedeznek, jó ösztönnel maguktól. Ekkor jött azonban a pofon, hogy egy tőlem származó kutyának colobomája lett. Nem is értettem hogyan, hiszen klinikai mentesek a kutyáim. Ennek a kutyusnak ráadásul annyira colobomas a szeme, hogy a fél szemére nem lát. Teljesen elkeseredtem. Utána kiderült még egy kölykömről, hogy ugyan közel sem ennyire súlyos, de szintén colobomás.

Elkezdtem nagyon beleásni magam a vonalakba és a témákba. Aztán jött a komoly arconcsapás hogy a legtöbb állatorvos észre sem veszi a colobomat, sőt a CEA-t sem. A CEA-nak egyébként 4 fokozata van. CEA0 - Ez a valódi klinikai mentes. Na ilyen igazabol kb nincs, nagyon kevés olyan collie van aki valóban klinikai mentes, a következő fokozat a CEA1 - az az a CH. A CH nem okoz látás problémát.

De ez gyönyörűen érthetően le van írva Dr. Eördögh Réka által, így akit mélyebben érdekel az alábbi linket mindent el tud a CEA-rol olvasni:

http://allatszemesz.hu/wp-content/uploads/2019/01/CEA.pdf

Ekkor úgy döntöttem, hogy Rékával az összes létező társban és saját tulajdonban lévő kutyám leszüretem. Hálistennek majdnem mindenki rendben van, akinek pedig van, neki mikroszkópikus van, így Réka is azt mondta hogy ésszel, de ne vegyük ki a tenyésztésből. Pláne hogy a kutya DM, MDR, HD mentes a karaktere pedig csodálatos.

Ezek után, hiába van rendben viszonylag az állományom erre a betegségre. Megijedtem. Félek attól, hogy a kutyák eredményei nem helyesek, akikkel fedeztetek. Félek attól, hogy újra fogok ezzel a problémával találkozni, így úgy döntöttem erre egy megoldás van. Behozok egy CEA genetikai mentes kant. Ez közel sem egyszerű, mert nem akartam csúnya kutyát venni. Egy árva kutyát tudtam, azóta tudok kettőt - Wicani Ruby Tigert - aki tetszik, és CEA genetikai mentes. Wicani Simon Templer volt a kiszemeltem. Minden egyes fotón tetszett, úgy döntöttem, kiutazok hozzá, és megnézem élőben.




Persze nem volt ám ez se olyan könnyű, mert Angela nem akarta Simont eladni. Mondta hogy egy azok közül a kutyái közül, aki öröklakó, és nagyon értékes számára, mert Simon a mai tudásunk szerint az egyik legegészségesebb collie Európában, és még gyönyörű is. Persze én nem adtam fel. Mondtam neki, hogy kiutazunk és beszélgessünk, nem utolsó sorban pedig a kutya karakterére is kíváncsi voltam, és hogy élőben hogyan is néz ki, fog-e úgyis tetszeni. Így hát hirtelen elhatározásból nyakunkba vettük Angliát, és Augusztusban kiutaztunk a Wicani Jamboree-ra. Sosem láttam még a vidéki Angliát, hát valami fantasztikus volt, imádtam a rövidke kirándulásunk minden percét, de az egészet mégiscsak a Wicani Jamboree és Simon aranyozta be. Simon egy végtelenül kedves bújós kutya volt. 7! kan kutyával élt együtt teljes békében. Mindenkivel kedves volt, és sokkal sokkal szebb volt mint a képeken. Én tudtam amikor megláttam, hogyha világokat kell megmozgatnom ez a kutya akkor is az enyém lesz. Angela hosszas beszélgetés után beleegyezet, hogyha sors úgy akarja enyém lesz. Szülessen tőle egy gyönyörű merle kan, ha ez megtörténik, hozhatjuk Simont.

A sors nekünk kedvezett, Simon nem sak egy merle kant, hanem rögtön 3-at is adott Angelának, így meg is egyeztünk, hogy Simon Október végén jön Magyarországra. :) Simon minden elvárásomat és elképzelésemet felülmúlta, azóta a falkánk büszke bátor és gyönyörű tagja, kanokkal jól kijön, nyugodtan lehet együtt a három pasi, egy morgás nincs. A lányokért rajong, engem pedig nagyon szeret. Még rengeteget kell tanulnia, főleg arról, hogyan éljen családi kutyaként, de egyenlőre egy panaszt nem tudok rá mondani. Imádom úgy ahogy van. Örökké hálás leszek Angelának, hogy egy ilyen kutyám lehet. Simon utazásával kapcsolatos kalandokról, beilleszkedéséről és tanulásáról még mesélek sokat a későbbiekben. Számomra hihetetlenül érdekes, hogy egy kutya hogyan változik kutyából, teljes értékű családtaggá, és hogyan ismeri meg a világot és a nagyobb nyitott világot. :)

Kutyás nyaralás Vol 2.

Úszóbrigád követ engem :)

Mindenkinek más nyaralás tetszik és élvezetes. Valaki túrázni szeret, valaki heverni egész nap a napon, valaki pedig városról városra járni a múzeumokat. Én a kutyást nyaralást szeretem a legjobban. Ők adnak egy keretet a napnak. :) Murteren mindig a Slanica Campingre járunk, immár lassan 12 éve. A camping árnyas, 2 percre van gyalog a tenger és a sátorhelytől is tökéletesen látszik. A Kornati nemzeti park közepén van, és a víz egyszerűen kristály tiszta.

Ilyenkor a napjaim szinte egytől egyig ugyanúgy telnek, de pont ettől lesz nekem annyira pihentető. A normális rohanós életben manager vagyok és üzletvezető millió stressz faktorral fűszerezve, sosem tudom mikor lesz vége a napnak - kivéve amikor kutyasulis nap van, mert az szent. Szóval ilyenkor reggel korán kelek, hiszen a kutyusoknak sétálni kell, Murter partján külön van erre sétáló út, így reggel felkerekedünk, és sétálunk két órát. Ilyenkor még senki nincs a parton, minden olyan csendes és nyugis, elképesztően élvezem. Amikor már jóformán lejártuk a körünket, a kutyák is kirohangálták magukat és elvégezték minden dolgukat, akkor megyünk fürödni. Egyszerűen imádják a vizet, ki - ki a maga módján, de mindegyik pacsál vagy fél órát velem. Amikor Kimba már többet rohangál a parton, mint úszkál a vízben, elindulunk vissza a campingbe, Yasha szúrós tekintete kíséretében, aki véleményem szerint még két órán át elüldögélt volna a vízben.

Őrző kutyák este 

Ezek után irány a bolt velük, hogy megvegyük a friss pékárut és zöldséget az aznapi reggelihez. A bolt előtt leültetem őket, - nem kötöm ki! - Csak olyan kutyát viszek, aki 100 %ig megbízhatóan helyben marad, illetve ha arrébb megy annak jó oka van. A boltban egyébként körülbelül 5 percet töltök, ez egy picike bolt és általában addig nyújtogatják a nyakukat, amíg meg nem látnak engem.

Ezek után visszasétálunk, és kidőlnek 1-2 órára. Miután meg volt a reggeli és én is olvastam egy kicsit, lemegyünk a sziklákhoz is úszkálni. Ezek után lemosom őket, a campingben külön van kutyafürdető.  - Végtelenül imádom, hogy ebben a campingben annyira de annyira gondolnak a kutyásokra. :) - Ezek után estig pihi és este még egy levezető másfél órás séta alvás előtt.

Windyke kipróbálta milyen vitorlázni

Ami fantasztikus dolog, hogy a kutyák pontosan tudják, hol a mi camping részünk határa. Amikor megérkezünk egy két órán át mondogatni kell a fiatalabb generációnak, de a régi rutinos ebzetek már pontosan tudják, merre és meddig lehet menni. A camping részünk nekik is szent és sosem végzik rá a dolgukat. Mindig jelzik, ha a szokásos sétákon kívül menniük kell. Ilyenkor odaállnak ahhoz a részhez ahol el szoktuk hagyni a sátorhelyet, és kb szugerálnak engem. Ha nem veszem észre rögtön dörmögnek is. Este felé viszont már jobban figyelni kell. Napközben teljesen békések, nem védik a mi kis ideiglenes otthonunkat. De sötétben már igen. Így olyankor fokozottan kell rájuk figyelni, vagy estére eltenni őket a ketrecbe. 

Masnika büszke nagyanyjaval, Yashaval. 

Egyik este viszont majdnem történt velünk egy tragédia. Örök hálám Yasha vonalának, hogy a stabilitását olyan szinten örökíti, hogy az valami elképesztő. Mint már mondtam, 12 éve járunk Murterre, 12!. Eddig sosem történt ilyesmi velünk. A camping bejáratától 10 méterre található Murter legnagyobb strandja. Oda mi sosem járunk, mert 1. oda kutya nem mehet, 2. annyian vannak mint a Heringek, és nekünk a camping sziklás partszakasza több mint elég. Na most ezen a strandon vízi koncert volt. Mindent hallottunk a sátorhelyünkön, kb dübörgött az egész camping, de főleg az eleje, ahol mi is voltunk. Amire viszont nem számítottunk, az a 10 perces, Augusztus 20.-i szintű tűzijáték, amit leadtak. Azonnal kapcsoltam és Kimbat magamhoz szorítottam, mert tudtam, hogy ő fél. Tudtam azt is, hogyha én ott vagyok nem fog elmenni, maximum pánikolva belem bújni. Így is lett. De nem volt egyszerű a dolog, mert Masni elrohant. A camping melletti terület kb. sivatag, a sötétben pedig nem tudom, hogy találhattuk volna meg. Robi elfutott utána. Közben azon imádkoztam, hogy Yasha és Windy ne rohanjon el, és ne kezdjen el pánikolni már csak a mi reakciónkat is látva, mert képtelen lettem volna több kutyát megfogni. 

Yasha persze hozta a formáját, leült és nézte a tűzijátékot, Windy pedig befekudt az asztal alá. Ennyi. Valami hihetetlen csoda folytán Masni viszont visszajött. Robi még sehol, de Masnika megjelent és belevágta magát az ölembe. Innentől két kutyát szorongattam. Hihetetlen szerencsém volt, hogy Masni ugyan elsőre megijedt, de nem pánikolt be, volt annyi lélekjelenléte, hogy visszafusson a tűzijáték irányába, hozzánk. Ez valami elképesztő csoda, nem is tudom mennyit kellett volna keresgélnünk őt, és csak remélem, hogy megtaláltuk volna. Ha nem abba bele se akarok gondolni. Ilyenkor végtelenül hálás vagyok a sorsnak a kutyáimért és a bizalmukért, és Yasháért, akinél stabilabb colliet egyszerűen nem ismerek. Lehet, hogy nem ő a legszebb skót a világon, de az biztos, hogy nekem megtestesíti azt, ami miatt collie a collie, és ami az én örökös harcom lesz ebben a fajtában. Köszönöm drága barátom! Köszönöm!

Kutyás nyaralás Vol 1.

Sok sok éve írom már ezt a blogot saját magamnak. Azért, hogy emlékezzek és néha olyan jó visszaolvasgatni, a régi bejegyzéseket. Többen biztattak, hogy ne legyen titkos a blog, és meséljek nyíltan is a kalandjainkról. Úgyhogy azt hiszem megteszem. Ez a blog a mindennapjainkról és a kutyusainkról szól. El is kezdem a mostani nyaralásunkkal.

Jelenleg 11 kutyusunk van, nem egyszerű kiválasztani, ki az a 4 aki jöhet velünk. Igazából csak egyet kell, mert Yasha, Kimba és Windy, ők mindig jönnek jönni is fognak. Ők a stabil Horvátországi nyaralós csapatunk. :) Tavaly én döntöttem, hogy ki legyen a 4. kutya - Rory - Idén Robi döntött, így Masnikát vittük el a tengerhez.

Miért éppen Yasha-t, Kimba-t, Windyt és Masnit vittük? Mindjárt elmesélem. Alapvetően minden kutyánkat elvisszük nyaralni, mert így fair. A tengerre aszerint szoktunk szűkíteni, hogy ki az aki képes egyhuzamban, békében nyugalomban 5 órán át is heverni két séta között. Na itt Shiro ki is esett, maradt 10. Ki az, aki nem szereti annyira a vizet? Eira rühelli, Nio se rajong érte különösebben, mindkettő kiesett. Maradt 8. Hanzo kiesett, mert tavaly őt borzasztóan zavarta a sok tüske és állandóan saját magát birizgálta, maradt tehát 7. Ez innentől már nehezebb kérdés, mert a maradék 7 mind tökéletesen alkalmas arra, hogy a tengernél nyaraljon. Sütikét nem vittük, mert babás, és már nyaralt egy vízitúrán velünk :) Maradt 6. Lani be kell vallanom, annyira nem jól nevelt még, hogy el merjem vinni egy ilyen nyaralásra, így végül Rory maradt utolsónak, de Rory jött velünk túrázós nyaralásra, így őt is sikerült kiejteni. Maradtak hát 4-en.

Kimba persze egy külön nehézséget jelent, mert BARF-os. emiatt rá külön készülni kell. A Fanni Barfshopjában kaphatóak húsroládok, szuperek, nyaralásra, így abból bevásároltunk Kimbuskának minden napra egyet. Hiába Kimba kicsiny 18-19 kg-s mérete és filigrán alkata. Ettől még ő rengeteget eszik, napi 8-900 grammot lazán. :)

Úgyhogy szépen kifésültük és kifürdettük a kutyákat, nyilván a nyaralás előtt egy nappal tettem még el közel 50 kg húst a fagyasztóba, hogy nehezítsem a saját dolgom. Mindenkinek kiporciózva eltettük a játékait, a hamiját, ollót és kefét, és vártuk a reggeli indulást. Olyan érdekes, mert mindig tudják, ha nyaralni megyünk, olyan izgalommal várják az utat, hogy alig lehet pakolásnál kiimádkozni őket az autóból. Főleg Kimbát aki nagy hanggal felbújtja a falkát és elpletykálja mindenkinek mi is készül, nehogy véletlenül csönd legyen...

Imádok kutyákkal nyaralni, a 7-8 órát mindig békésen végig alusszák míg odaérünk, Murterre 12 éve járunk már, így régi ismerősként üdvözölnek ott minket és a kutyáinkat is. A camping legnagyobb sátorhelye, ami nagyon árnyas is, minden évben félre van nekünk téve, és ami a legfontosabb senki nem néz ki minket azért, mert 4 kutyussal jöttünk. Mindenki mosolyog rájuk, ahelyett hogy morogna és pofákat vágna.

Masni nem tudtuk mennyire szereti a vizet, de Kimba, Windy és Yasha kimondottan vízimádó kutyák. Yasha bemegy a vízbe és leül, ahol teheti és ki se lehet imádkozni onnan. Kimba jobban szeret csobbanni, matracozni, illetve az ölembe beülni és lebegni a vízen, talán ez az utóbbi  a kedvenc szórakozása. Volt, hogy így már el is aludt. :) Windy szeret úszni, lebegni mindent szeret :) Ő Windyke, örök bújós mosolygós csodája a földnek. :) Nála pozitívabb kutya a világon nincs. Na és jött Masnika, aki azonnal elment pacsálni, rögtön szerelmes lett a vízbe, úszott Kimbával, vagy csak álldogált, teljesen mindegy. A sziklákról ugrált be, végtelenül élvezte a tengert. Masni olyan mintha Shirot, Yashát és Windyt összegyúrták volna, benne van az anyja végtelen bújóssága, Yasha esze és Shiro pörgőssége, de azért visszafogottabban. Kétség kívül Yasha után Masni lesz az új vezér. Mára azt hiszem ennyi, holnap folyt. köv :)